Pikó András
Pikó András vagyok, újságíró és négy gyerek édesapja. Budapesten 18 éve lakom, azelőtt Szegeden, illetve szülővárosomban, Gyulán éltem, ott is érettségiztem a város patinás, Erkel Ferencről elnevezett gimnáziumában. 1982-től a JATE Bölcsészkarán történelemtanárnak tanultam, ezek az évek döntően befolyásolták világlátásomat, gondolkodásomat, politikai nézeteimet.
10 éve a Klubrádió műsorvezetője vagyok. Rúgtak már ki, álltam már fel, ültek a helyemre és ültem én is mások helyére. Az újságírás számomra a használati értéke miatt fontos, ha majd nem használhatok vele, abbahagyom.
Második házasságomban élek, a párom Sándor Kata, rádiós. Első házasságomból született nagyfiam, András, Szegeden bölcsész, Fruzsina lányom a Trefortban gimnazista, a 9 éves ikrek tavaly kezdték az általános iskolát.
Fontos számomra, hogy milyen embereket nevelek a gyerekeimből és az is, hogy ők milyen országot örökölnek majd tőlünk. Jó lenne látni majd, hogy pár évtized múlva mire mennek majd egymással ők: a gyerekeim és a hazám. Jó lenne, ha ez végül az ő közös történetük lenne.
Molnár Lajos
Budapest hetedik kerületében születtem, odajártam általános iskolába is, majd gimnáziumba Kőbányára, a mostani Szent László Gimnáziumba mentem. Az ELTE Tanárképzőn végeztem testnevelés-földrajz szakon.
Részt vettem a Közgazdaság Politechnikum – az ország szerintem egyik legfontosabb iskolájának – megalapításában. Tizennyolc éven át dolgoztam a működtetésében több alkalommal iskolavezetőként.
Teljes erőbedobással végzek társadalmi munkákat, voltam a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos ügyvivője, az Alapítványi és Magániskolák társelnöke. Mentorként dolgozom több halmozottan hátrányos helyzetű, köztük nagy számban cigány származású gyerekek esélyeit fokozó intézményben. Az EQUITY - Méltányos Közoktatásért Egyesület alapítójaja és elnökhelyettese vagyok, és a Hálózat a Tanszabadságért Mozgalom (HAT) egyik alapítója.
Ha valamibe belefogok, azt komolyan veszem. Mindig is teljes erővel dolgoztam bármiért is küzdöttünk éppen, és ez adta azt a lendületet, mennyiséget és minőséget, amit másokkal együtt sikerült elérnem.
Szigeti Adrienn
1964-ben születtem Mosonmagyaróváron. Később Sopronba költöztünk, majd 1978-ban Budapestre. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségiztem 1983-ban.
Édesanyám halála után albérletben laktam, majd egy sikeres üzleti befektetés folytán egyik napról a másikra utcára kerültem. Több sikertelen kört "futottam", míg rászántam magam, hogy átmeneti szállóra költözzek és ott éljek.
Évekkel ezelőtt Csepelen a "zöldövezetben" azon gondolkodtam, hogy jó lenne ha valakik kiállnának a hajléktalan emberek mellett. És jött a Picture the Homeless, jött A Város Mindenkié. 2010 januárjában voltam először "nagycsoporton" és kiderült, hogy itt komoly munka folyik, tehát maradtam. Ennek már 2 éve, és két fiam mellett ők a családom. Szeretnek, bírálnak, utat mutatnak.
A Város Mindenkién belül az ellátórendszer munkacsoportban tevékenykedem, valamint a rádióműsort szerkesztem és a faliújságokat koordinálom. Büszke vagyok arra, hogy bátran mondhatom: A Város Mindenkié!
Simándi Szelim
1988-ban születtem Budapesten. Budaörsön nőttem fel és élek azóta is. Édesanyám pedagógus, egyedül nevelt nyolc testvéremmel.
Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumban érettségiztem. Érettségi után egy évig a Weiner Leo Zeneművészeti Szakközépiskolában tanultam és párhuzamosan elkezdtem a politológia szakot az ELTE jogi karán. Jelenleg európai fejlesztéspolitikát tanulok.
Itthon szeretném leélni az életem. Ezért tartom fontosnak, hogy legyen véleményem és aktívan részt vegyek a közügyekben. Azon szeretnék dolgozni, hogy mindenki számára érezhető legyen, hogy a politika nem csak egy távoli és elvont fogalom. A politikának ne elszenvedői, hanem formálói legyünk.
Mártonyi Zoltán
A nyolcadik kerületben nőttem fel. A házunk – azt hiszem – még áll. 25 négyzetméter, wc a folyosó végén, fürdés lavórban, fűtés előbb szénnel, később olajjal. A Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségiztem matematikából bejutottam az OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) döntőjébe.
Mártonyi Zoltán nem járult hozzá, hogy a stábunk forgasson vele, videóját maga készítette.
Húsz éve lapkiadással és televíziózással foglalkozom. Egyetemisták közreműködésével magyar, angol, spanyol és német nyelven rádió- és televízióadásokat fejlesztettünk europaTV.eu néven. 2007-ben „megint nyugat” címmel ingyenes kortárs irodalmi lapot jelentettem meg 30ezer példányban. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán a lap nem nyert, a megjelentetés azóta szünetel. 2010-ben, a választások előtt kilenc héten át forgattam Hegedűs Zsuzsával az észak-kelet magyarországi ételosztásain. Ingyen csináltam.
2008-2010 között a Semmelweis Innovációs Központ kommunikációs igazgatója voltam. 2009-ben 1.000.000 forinttal létrehoztam a Megint Nobel Alapítványt (DNA – Do the Nobel Again Foundation). Nobelre, magyar!
Végül is az eddigi pályám mérföldkövei az ezekhez hasonló projektek, amik az anyagi hasznon túl valamiféle társadalmi hasznossággal is bírtak. Ám az állomásoknál sokkal fontosabbak, sokkal tanulságosabbak lennének a történetek.
Bartos Cs. István
Születésének pontos dátumát nem lehet tudni, 1977 és 1979-es évek közötti időre tehető, az angol Wikipédia szerint 1979. január 18-án született, egy Bács-Kiskun megyei kisfaluban Csikérián. Apja elkötelezett marxista-leninista eszméket valló, a munkásmozgalomba tevékenyen részt vevő propagandista volt. Szülei fizikai munkások voltak.
Bartos Cs. Pisti 16-éves korában vándorfilozófusnak csapott fel, mint önkéntes utazó, hajléktalan és csavargó, gyalogszerrel és vonattal becsavarogta Magyarország nagy részét. Csavargásainak élményeit később több szociográfiai írásban, korrajzokban és versekben is megörökítette. 19-éves korában gyári munkás lett, először vágóhídon, majd a műanyagiparba dolgozott több évig, mint betanított munkás.
Több füzetben megjelent kiadványa közül, az interneten is olvasható verseire a legbüszkébb. Állítása szerint több ezer oldal kéziratos verset, prózát és filozófiai művet, valamint egy önálló eszmerendszerű államfilozófiát dolgozott ki.
Mostanában nagy sikert aratnak videós szereplései, egyedi megjelenésével, nem mindennapi stílusával, különös észjárásával és groteszk előadásmódjával nagy népszerűségre tett szert.
Pityinger László
Pityinger László, művésznevén Dopeman (Budapest, 1974. március 20.) magyar rapper. Budapest VIII. kerületében nőtt fel. Egy öccse és egy húga van.
Pityinger DopeMan László neve 1996-ban vált ismerté, amikor közreműködőként és szövegíróként is debütált. 2002 fordulópont volt Dope életében, mivel ötévi közös munka után otthagyta a Kartelt, hogy teljesen a saját pályájára összpontosítson.
DopeMan mindenképp a mai szórakoztatóipar egyik legérdekesebb figurája. Megosztó személyiség, akit nem a média talált ki és futtatott föl, hanem saját kvalitásainak köszönheti pályáját. Indulása a Milla alternatív köztársasági elnökségéért nem öncélú, nem exhibicionista magamutogatás. A rapper szerint az egész arról szól, hogy az embereknek fel kell emelniük a hangjukat, „mert ha éhesek lesznek, ha ellehetetlenülnek, és még csak szóba sem állnak velük, abból előbb-utóbb balhé lesz.
